Egy sereg gyengeelméjű jutott szóhoz a közösségi média elterjedésével – mondta az író-filozófus, miután átvette díszdoktori címét, amit a kommunikáció és médiakultúra területen elért eredményeiért (is) kapott

Bizony. Mindez Olaszországban történt, a főszereplő pedig Umberto Eco és a gyengeelméjűek, de nem úgy, ahogyan azt elsőre gondoljuk.

A 83 éves Eco egy ikon Olaszországban, számít a szava, de szülőhazáján túl is eléggé ismert és elismert tudós. Író, kutató, filozófus, történész egy személyben, nálunk viszont sokan csak íróként ismerik A Foucault-inga vagy A rózsa neve című regényei alapján.

Miután díszdoktori címet adományozott neki egykori egyeteme, mert – többek között – teljesen megújította a szemiotikai és kommunikációs kutatásokat, Eco ezt mondta:

A közösségi média egy sereg olyan gyengeelméjűnek is lehetőséget ad a véleménynyilvánításra, aki korábban csak a kocsmákban jutott szóhoz egy pohár bor után, anélkül, hogy kárt okozott volna a közösségnek. Gyorsan elhallgattatták őket, miközben most megkapják ugyanazt a véleménynyilvánítási lehetőséget, amit egy Nobel-díjas. A gyengeelméjűek inváziója ez.*

(a trollok tökéletes definícióját olvashattuk)

A kijelentés nagy port kavart az olasz médiában, amit Eco a L’espresson vezetett rovatában válaszolt meg.

Miért nem vizsgálják felül minden nap a netes felületeket és jelölik meg azokat, amelyek butaságokat állítanak? – teszi fel a kérdést.

Majd kifejti, hogy jól szórakozott a gyengeelméjűs történeten, ami remekül rámutat arra, hogyan terjednek és alakulnak át a hírek. Ugyanis ő nem arról beszélt, hogy a net tele van gyengeelméjűekkel, ez az állítás hamis.

Ő arról beszélt, hogy az eddig csak a kocsmákban elhangzott vélemények most már a nyilvános térben is megjelenhetnek. A gyengeelméjű alatt pedig azt érti, hogy lehet valaki tökéletes sebész vagy tökéletes banki alkalmazott, attól még nem kompetens bizonyos témákban, így beszélhet hülyeségeket. Ami belefér egy kocsmai beszélgetésbe, az még nem fér bele a közösségre ható, nyilvános térbe – valahogy így lehet értelmezi Eco szavait. Arra, hogy a net tele van szemetelve, jelen eset is példa – írja; ugyanis ő a szövegében említette a Nobel-díjasokat, mire elkezdett terjedni egy teljesen értelmetlen diskurzus arról, hogy neki van-e Nobel-díja. Ennek nincs köze az általa elmondottakhoz.

Eco felteszi azt a kérdést is, hogyan lehetne szűrni a különféle szövegeket. Arra ugyanis mindenki képes, hogy eldöntse, hogy egy téma érdekli-e vagy nem, viszont ő zavarba jönne, ha egy oldalon megjelent szövegek, információk valóságtartalmáról kellene döntenie.

Ezért egyetlen megoldást lát erre a problémára:

a netes oldalakhoz képest mindig késésében lévő nyomtatott lapok minden nap két oldalt szánhatnának arra, hogy netes oldalakat elemezzenek, ahogyan teszik azt a filmekkel és a könyvekkel is.

Ez egy költséges, de hatékony küldetés lenne szerinte, amire kell egy külön csapat, de ez a nyomtatott sajtó egyik új funkcióját jelenthetné.

Megkérdeztem az egyik olasz újságíró barátomat, hogy jól értem-e Eco úr szavait. Elképzeltem ugyanis, ahogyan nálunk egy bizonyos szemléletű lap elemezni kezdi ilyen módon az általa baromságnak tartott netes tartalmakat heti vagy napi rendszerességgel.

Ki dönti el, mi a hülyeség, minek van értelme? Mi a mérce?

Igaz, az ilyen rendszeres kétoldalas elemzésekkel meglenne a heti humorfaktor, de az internet pont arról a szabadságról szól, hogy – betartva bizonyos törvényes kereteket – bárki elmondhatja, amit akar (igen, én is), még ha az orbitális baromság is. Az meg mindenkinek a saját felelőssége, hogy mit olvas, ahogyan az is, mit vesz komolyan az olvasottakból.

Aztán ott van Belle Gibson esete, aki egy huszonéves ausztrál nő, ő néhány éve jelent meg az interneten. A története szerint agydaganatot diagnosztizáltak nála, de nemet mondott a hagyományos orvosi gyógykezelésre, és egészséges étrenddel és alternatív gyógymódokkal kezelte magát, sikeresen. Egész szépen beindult a karrierje, népszerű egészségbloggerré nőtte ki magát, könyvet adott ki, mobilalkalmazása is volt, rengeteg követője lett a neten. Aztán újságírók elkezdtek nyomozni utána, és kiderült, hogy soha nem is diagnosztizáltak nála rákot. Kérdés, minek tekinthetünk egy valóban rákos, kétségbeesett embert, ha olvasni és követni kezdte Belle Gibsont, és elhitte, amit a nő állított. Belle Gibson esete túlmegy a szimpla netre feltett bullshit kategórián, de találhatunk számtalan tartalmat, amit szintén ellenőrizetlenül fogadunk be, érzünk magunkénak, és ki tudja, kiből lesz az legújabb netes sztár.

A sok éve jelen lévő blogok és a közösségi média tükrében már kevésbé beszélhetünk csak a “hivatalosan” írástudók felelősségéről, és hogy hol van ennek az egésznek a határa, van-e neki egyáltalán, azt én nem tudnám megmondani.

Egyébként én nagyon bírom Umberto Ecot, nem véletlenül írtam róla a szakdolgozatomat; az olasz barátom szerint Eco csak provokálni akart a felvetésével, ami – olvasgatva a poszt alatti kommenteket –  sikerült is neki. Kár, hogy csak most fedeztem fel a rovatát, mostantól kezdve biztosan rendszeresen olvasni fogom, hiszen ő is rendszeresen publikál. Hol is? Hát, persze, hogy az interneten – ahol ő is és én is, ahogyan mindenki más is, megírhatjuk akár napi rendszerességgel a magunk “bullshitjeit”.

(*az Eco által használt jelző jelent “butát” és “ostobát” is, de maradtam az első szótári jelentésnél, ami a “gyengeelméjű”)
Reklámok
tollampapírom névjegye (162 Bejegyzés)
Írni jó, többet az ügyről elmondani nem tudok.

18 hozzászólás Egy sereg gyengeelméjű jutott szóhoz a közösségi média elterjedésével – mondta az író-filozófus, miután átvette díszdoktori címét, amit a kommunikáció és médiakultúra területen elért eredményeiért (is) kapott bejegyzéshez

  1. Azt kell mondjam, a kijelentés nyomán keletkezett vihar tökéletes példája annak, mekkora kárt okozhatnak a funkcionális analfabéták.

    • Igen, egyrészt, másrészt meg pont erről szól, hogy mindenki elmondhatja. És mit lehet kezdeni a funkcionális analfabétákkal, vagy azokkal, akik dühöngeni járnak az internetre? Olyan nehezen tudnám megmondani, hol van a határ. A saját blogomon tudom, hol van, és jogom van ahhoz, hogy itt ne adjak mindenkinek felületet a megszólalásra. Na, de mi van a blogon túl?

  2. Jövök én is tapsolni Umberto Econak

  3. Szerintem ez egy nagyon jó és fontos téma – hol végződik a szólásszabadság, és hol kezdődik az ártalmas trollkodás és mennyiben lehet/kell szabályozni az internetet.
    Umberto Ecótól egyébként a kedvenc könyvem Baudolino, ismeri valaki?

    • Igen, fontos kérdés, sokat gondolkodom rajta, olvasok másokat, akik erről írnak, de én egyelőre még nem tudom megmondani, hol kezdődik, hol végződik ez. A 444-es Bede Márton írta, hogy kb. amit élőben is mondanál, azt mondd el a neten is. Illetve amit nem lehet mondani ilyen élő helyzetben, azt nem kellene a neten sem.

      És mi a helyzet azzal, hogy egy közszereplőről vagy egy nem közszereplőről kerül ki valaki véleménye a netre? És a közszereplővel kapcsolatban mit lehet elemezni: a személyét vagy a tetteit?

      Ez egy érdekes eset:

      http://cink.hu/szabadsag-vagy-halal-hulk-hogan-megsemmisitheti-a-gawk-1711372617

      De az is különbség, hogy mit lehet írni egy cikkben vagy meddig okés egy kommen – a kettő között van különbség?

      • Az egy jó írány, hogy mindenki azt mondja a neten, amit élőben is, de szerintem megvalósíthatatlan, mert nagyon más a két kommunikációs forma. A neten sokkal könnyebb őszintének lenni, egyrészt a névtelenség miatt, másrészt mert az ember nem látja azokat akiket megsérthetne. Ez nem feltétlenül szándékos sértegetés, inkább 1-1 provokatívabb vélemény vagy kritikátlanul internalizált előítélet stb. Viszont az interneten sokféle ember van, akik jó esetben szintén mernek őszinték lenni, így könnyebb is belefutni abba, hogy valakivel nem egyezik a véleményünk, mint élőben.

    • Ismerek valakit, akinek baudolina a nickje 🙂

    • Nekem is kedvencem a Baudolino. 🙂

  4. Bocsáss meg, nem a témához fogok szólni, de kíváncsivá tett az “imbecille” pontos jelentése, Én valahogy mindig a “povero imbecille”, “szegény hülye” értelemben használtam.:)
    És elájultam a szó etimológiáján… az egyik legérdekesebb a világon, honnan jönnek a szavaink.. Bemásolom neked, bár valószínűleg tudtad, de én nem 😀
    Röviden magyarul: a latin in = nélkül és a baculum = bot szóból.
    Eredetileg: gyenge, erőtlen, beteges, olyan, akinek nincs botja, bár szüksége lenne rá
    im-be-cìl-le
    SIGN: Stupido, sciocco
    dal latino: imbecillis, composto da in senza baculum bastone.
    Originariamente significava debole, fiacco, malfermo: chi è senza bastone (avendone invece bisogno) appare fragile, impotente, senza forze. Senzo figurato: privo di sostegno

    • Gabiriella, ha tudnád, mennyit kínlódtam azon, minek fordítsam. Főleg, amikor elkezdtem jobban megnézni, honnan jön, mi az eredete, stb. Azt tudtam, hogy van a latinban, de nem mindegy, hogy ostobának, butának, gyengeelméjűnek vagy vm másnak fordítom, mást jelent szerintem. Végül feladtam a küszködést, és maradtam annál, hogy megnézem a szótárban, és beírom az első jelentését.

      Egyébként téged is meg akartalak kérdezni, hogy minek fordítanád.

      • A lehető legjobban fordítottad.., Mivel éreztem a megjegyzéseden, hogy vacilláltál, aztán – ezért – elolvastam az eredeti szöveget is, akkor néztem utána.. Gyakorlatilag megköszönni akartam, hogy felhívtad a figyelmemet erre a szóra (a lényegi mondanivalón túl) olasz-magyar viszonylatban.:) És arra is, hogy néha tudjuk, érezzük, hogy mit is akar mondani, de nincs rá egyetlen szó a nyelvünkben. A fordító felelősségére és a szubjektivitás/kultura nem hanyagolható jelentősségére. Az írásodban maximálisan “tisztáztad”, mit is akart Umberto Eco mondani. Azon még filózok, mennyire is adok neki igazat. Mert gondolkoztam már én ilyeneken, de amolyan net-rendőrséget felállítani, na az még nem jutott eszembe. Azt hiszem, megnőtt az egyén felelőssége a saját tudásával kapcsolatban. De most ha azt nézzük, régen kocsmaasztaloknál “művelődtünk”, ott sem tudhattuk, Józsi bácsi háborús élményei mennyire valósak. Aztán voltak a történelemkönyvek, azokról is kiderült, hogy nem szentírás. Amikor először megnéztem egy olasz történelemkönyvet, vagy nem tudom, milyen tankönyvet, és a darwinizmus apróbetűs lábjegyzetként szerepelt benne, mint lehetséges teória, úgy azért felborult bennem egy-két odaszegelt bútordarab….

  5. Tisztelt Blogger! Ha már ilyesmivel foglalkozik, javaslom a helyes magyar toldalékolást. Nem ‘Ecot’ a tárgyragos alak, hanem ‘Ecót’, hasonlóan ‘Espressón’ és nem ‘Espresson’ stb. Egyébként az olasz névelőt fölösleges átvenni a magyarba, nem kell ‘l espresson’.
    Nagy dolog a kultúra, nemcsak az olasz, hanem a magyar is.
    Üdv!

    • Az az espressón alak tök idétlen. Szerintem.

      • Miért volna idétlen? Egyébként nem espressón, hanem Espressón. Michelangelo és Michelangelót Leonardo és Leonardóról stb.
        Kulturális bloggereknek nem ártana komolyan venniük a helyesírást, ezzel tartoznak a magyarságnak, ami elsősorban nyelv.
        Nemcsak Ecót kellene szeretni, hanem a magyar nyelvet is. Tudod, Arany János stb. Ők is tudtak ezt-azt. És olvashatók is.

        • Na igen, Arany. Hogy nézni is terEH, ugye. Meg a deskriptív és a preskriptív nyelvészet. Meg az, hogy a nyelv nem szabálygyűjtemény, hanem élő valami. Nincsenek merev, megváltoztathatatlan szabályok, legfeljebb szabálySZERŰSÉGEK. Meg ilyenek.

        • Tényleg? És soha sem olvastam Arany Jánost, utoljára talán gimiben. :(( De lehet, akkor sem. Nem emlékszem, sajnos.

  6. Nem kérdeztek meg sem engem sem őt. Hadd használjuk és keltsük életre a nyelvet a saját ízlésvilágunk szerint !

8 visszakövetés / visszajelzés

  1. 185. véres homok adás | Hármas könyvelés
  2. Csak 6 kérdés | Tollam-Papírom
  3. Évfordulós poszt (tl;dr) | Tollam-Papírom
  4. Az “olasz író” beszól… vagy nem?! | Tollam-Papírom
  5. 5 dolog, amit a házelnök- és a művész úr nőképe körüli balhé megmutat nekünk | Tollam-Papírom
  6. Három kérdés, amit gyakran feltettünk magunknak 2015-ben | Tollam-Papírom
  7. Addio – ezért szerettem Umberto Ecot – Tollam-Papírom
  8. MOM 20/20 – a magyar online média első húsz éve – Tollam-Papírom

Szerinted? (Az első hozzászólást megnézem megjelenelés előtt, utána szabadon írhatsz.)

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: